Видео

a 7 mongol törzs egyike a tatár mint a kovács najmanok, vagy a harcos merkitek, eredetileg a mongollal ellenséges törzs, kiket dzsingisz legyőzött.

Az oszmán-törökök tették tönkre Magyarországot. Az ő emlékeiket megőrizni olyan mint a 12. kerületi turul szobor, az elnyomók emléke és az elnyomottak meggyalázása. Ha a Gül Baba türbéhez, Karakas pasa tornyához, pécsi dzsámihoz - ami mellett még mindig működik egy mecset!!! - Szulejmán szoborhoz - az általa elpusztított Szigetváron, az általa tönkretett Magyarországon!!! - stb., szóval ha ezek mellett az ország masszív tönkretétele, a történelmünk kb. megsemmisítése az Árpád-kori levéltár felégetésével Budán, a középső területek elnéptelenedése, a folyamatos szadista tömeggyilkosságok vannak (a megerőszakolt nőket utána karóba húzták, többször, szisztematikusan), amiket a törökök velünk csináltak, a populációnk befagyása 150 éven keresztül stb. nos ezek miatt a felújítás elfogadhatatlan. Ha lenne egy cseppnyi önérzetünk, mindet elbontanánk, pontosan úgy, ahogy a Moszkva teret és visszanevezték Széll Kálmán térre. A dzsámitól kezdve, a Szulejmán szobron át, a mecsetig mindet. El kéne bontani. Szulejmán szívét pedig ha megtalálnák legalább úgy, ahogy a törökök meggyalázták az Árpád-ház sírokat, úgy kéne meggyalázni és kidobni az árokba, belevizelni, fekáliát bele helyezni. Az lenne a korrekt, mert az ráadásul az elkövető maradványa, nem is az örökösöké. Amúgy ha ennyire nincs gerincünk magyarok, miért nem Mohácson állítunk szobrot Szulejmánnak? Vagy Muhinál Batunak? A "barátság jegyében", hát elárulok valamit: a barátság - vagy legalább is a megbékélés, mert a barátság egy erős agresszív muszlim attitűdre vall, hogy egyszerre barátságba váltanak - nem az, hogy a bántalmazót elkezdjük tömjénezni, hanem ha a megbékülő felekre emlékezünk, pl. Széchényi Ödönre és az akkori szultánra. Mondjuk. De nem Szulejmánra, meg Karakasra, aki Budát - ahonnan kitiltották a magyarokat a törökök!!! - védte a magyaroktól!! Elképesztő megsértése ez az elhunytaknak, az támadott, valódi áldozatoknak. Szembe köpjük az akkor meghalt magyarokat.

Atom csapat!!

Köszönöm szépen a beszélgetést!👍

The Hungarians were not nomads, but mercenaries, just like their predecessors, the Scythians and the Huns. A composite bow, saber, horse, and armor were worth as much as a townhouse in Rome or Constantinople. There are many records in Byzantine codices about hiring Hungarians and their combat tactics. They set their sights on the Carpathian Basin when they expelled the Bulgarians from the region at Byzantium's request. In 907, after the conquest, 100,000 Holy Roman soldiers attacked Hungary. In the Battle of Pressburg, 20,000 elite Hungarian mercenaries defeated and completely annihilated them. The entire Bavarian noble class, along with the king, died there. This was the full military force of Europe. After this, in revenge, we pillaged Europe for 150 years, which eventually ended with a peace agreement and a tribute paid by the three Romes.

Mint tudjuk, a ceglédi kiáltvány dátuma a lille-i levél előkerülése miatt visszakerült az eredeti helyére, így semmi akadálya nem volt a ceglédi beszédnek.

Amikor a bullát kihirdették, azonnal gyülekezni kezdtek a keresztesek, és fogadásukra ki kellett jelölni egy ideiglenes parancsnokot, Menyhértet. Őt ismerte a német hírtudósító. Dózsa kinevezésére, és beavatására később került sor, amikor kiderült, hogy egyik főnemes sem akarja vállalni a vezérséget. Amikor Dózsát beavatták, Menyhért szerepe véget ért. Ez a megoldás az összes történetíró verziójával egybecseng.

TETSZIK AZ ISMERET TERJESZTŐ FILM, DE A ZENE - BONA NAGYON IDEGESITŐ!!

Elnézést, nem a legfontosabb, de a beszélgetés elején említett opera címe nem V.László, hanem Hunyadi László.

Nem János király özvegye védte és adta át a töröknek Buda várát hanem Fráter György(a ronda fráter) A nemesi kivaltsagok védelmében álltak Szapolyai mellé így viszont mivel Mátyás adoreformjait eltörölték nem volt Szapolyainak ereje hogy hatékonyan szembeszalljon Ferdinanddal.

Érdekes 1530 bán vedhető volt a vár pedig ekkor még nem épültek meg a vedművek!

Miért beszél itt mindenki valami székelyről? A Rózsa György egy műsorvezető, nem is székely vagy mi...és a 16. században... Hát anyám élőben látta, 1982-be. Bolondok ezek a törisek, f@szomat ebbe a büdös hazugságba má!

Ez jó volt! 👍 Egyik történész ismerősöm mesélte hogy milyen jót veszekedtek Dózsa 500 éves évfordulós konferenciáján... 😊 Szeretnék egy hasonló beszélgetést Martinovicsról és Adyról! 🙂

Kedves Szabolcs! A lehet-e másképp kérdésnél merült fel bennem a már néhányszor hallott Dráva-vonal kérdése, 2 okból is 1. Még 1241-ben, a muhi csatavesztés után Geregye Pál által irányított csapatok 1242 januárjáig sikerrel védték a Duna vonalát akkor a világ legerősebb birodalmának a Nagymongol Birodalom haderejével szemben.. 2. A Dráva ugyan kisebb, de egy jelentős szélességű ártlrrel rendelkezett, az eszékihadihíd hosszúséga, ha jól tudom 7000 m volt. B. Szabó János írja, hogy a folyón emellett igen kevés használható átkelő volt, amiket viszonylag kisszámú puskás gyalogsággal is ellenőrizni lehetett. Valamint felmerült, hogy csapatokat küldenek a folyó védelmére. A kérdésem az, hogy reálisan mennyi ideig lehetett volna tartani a vonalat? Tudva azt, hogy a 10-12 ezer főre tett cseh csapatok valahol Székesfehérvár környékén jártak a csata napján, Frangepán meg .3.000 katonával Zágrábnál állt. Azt is figyelembe céve, hogy az oszmán haderőnek 8 nap kellett még úgy is a Dráván való átkeléshez, hogy magyar csapatok nem voltak Eszéknél

Köszönöm szépen ezt az előadást is! Valóban hiánypótló! Ha lehet egy javaslatom a jövőre nézve, akkor legyen pontosan megfogalmazva, mit tudunk és mit feltételezünk, illetve mi a hagyomány vagy legenda területe. Érzékeny a téma, mert a történelem a közös mítoszunk, példaképek és nemzetformáló "közös tapasztalatok", amelyekre mint például a "Kardot válaszd!" elsőre ráhúzni hogy "tanmese", sokakban visszatetszést kelthet. Jó munkát és várom a következő beszélgetést! 👍👍👍

Miért is került volna be a magyar nemzeti emlékezetbe egy nem magyar család? Mondjuk az is az ország szégyene, hogy ma a papíron független Magyarországon van Mária Terézia Laktanya. Hányinger.

Köszönöm a beszélgetést!

Egyesek szerint a Maros megyei Makfalváról származott. Itt ma is nagyon gyakori a Dósa családnév .

Nem egészen világos, hogy a "nádori" politika miért lenne független erőközpont? Az egész logika sántít. Nem három variáció van az egyesítésre hanem egy. Ha Erdélyből "egyesítik" az országot, az Oszmán győzelem, hiszen a vazallus területe nő, tehát ez nem egyesítés hanem végpusztulás. Az országot végül a törvényes király szabadítja fel birodalmi segítséggel. És a hozzá hű rendekkel. A Habsburgok nem egy harmadik fél, akik független szereplők attól az arisztokráciától akiket éppen ők emeltek fel....tehát az egyetlen lehetőség valósult meg végül, a többi inkább belevetítés.

Miért tört ki a Dozsa felkelés végül? Talán mert összecsöditettek számtalan szegény népet, akiknek azt igérték, ha részt vesznek a hadjáratban akkor örök üdvözülést nyernek, akár elesnek, akár nem. Majd pár hét mulva közlik: bocsika, ez nem volt komoly,mehettek haza Isten hírével a földesurnak gályázni. Nos, valószínűleg én is ideges lettem volna cseppet. És mivel sokan voltak, megtehették, hogy az idegességüket kifejezésre juttassák. A vallást, az üdvözülést akkoriban még komolyan vették az emberek.

Egész jó kedvcsináló volt, eddig elriasztott a könyv rövidsége, de azt hiszem most eldőlt, hogy megveszem. Hogy kritikát is mondjak, Bakócz nem öregnek gondolta X. Leót - aki 33 évvel volt nála fiatalabb -, hanem annak gyenge egészsége miatt gondolta, hogy rövidesen új pápaválasztás jöhet. Végül Leó csak fél évvel élte túl Bakóczot. Ezek azok a pontatlanságok, amelyek miatt kevésbé szeretem C. Tóth Norbert előadásait.

Nagyon jó, érthető podcast, C. Tóth világos, közvetlen stílusa továbbra is kiváló.

Kényszerpályák metszéspontján miért nem hallható?

A vallásról, a bibliáról itt szó sem esett, legalábbis 36 percig. Utána már nem érdekelt, mivel a legfontosabb tévhitek közé tartozik. A történelmet meg hozzá kötik, mint időmérést is.

A sorozat és ez az epizód is nagyon jó...de Zsoldos tanár úr nagy tudású előadó, de a stílusa sajnos olyan, mint egy ír vagy angol pubban egy enyhén pityókás vendég társalgása , és ez elég idegesítő. Majd 30 éve jártam hozzá szemináriumra, de azóta ez a stílus nem változott, inkább romlott.

Hazudnék ,amennyiben nem saját kútfőből akartam leírni : "Kuruc" ez számít nekünk értelmében ...!!!

valóban nem volt ritka a Dózsa családnév... csak ahogyan - Székely nevét említette - , tudvalevő nem volt Dózsa nevű család akkor ... ez nem zárja ki

A százason pedig Kossuth Lajos a.s.

Nem is értem miről beszél ... nem '56 ban játszódik a történet ... - A komoly érdeklődőknek : mikor történik ?? - A Keresztes Hadjárat ideje ,mit akarhattak így eltitkolni... - Tudja valaki ,hány fokon ízzik a vas? - Az emberi csont kb. , 600-700 fokon hamuvá válik ,ergo ha ízzó trónra ültették volna , azonnal Lángralobban!!!! - ETTŐL FÜGGETLENÜL SZÁMUNKRA , OLYAN AKÁR USA BATMANJA... - Ugye 19.40 maga sem tudja miről van szó

Érdemes lett volna megemlíteni Eötvös regényét is Dózsáról, ami a reformkor társadalmi problémáit vetítette vissza a középkorra. Pont C. Tóth Norbert említette egy másik előadásában, hogy kevés dolog ártott jobban a középkorról alkotott történelemképünknek, mint a reformkor - a legtöbb középkorral kapcsolatos klisénk akkor születik és a századfordulón születő szocializmus és kommunizmus igazából csak újramelegíti ezeket és a kisnemesi-református történetírói hagyomány vélt és valós sérelmeit az aulikus-katolikus hagyománnyal szemben. A történelem iróniája, hogy tették mindezt úgy, hogy önmagukat modernizátorokként határozták meg, ami egészen a reformkorig egyet jelentett az aulikus hagyománnyal. Nálam az aranyérmet emlékezetpolitikai torzulásokban még mindig Bajcsy-Zsilinszky Endre viszi. A mai napig sem teljesen világos, hogyan lett a kommunizmusra az utolsó napjaiig halálos fenyegetésként tekintő keményvonalas fajvédő politikus (aki mellesleg nagyon nyájas hangú leveleket váltott Endre Lászlóval a harmincas években) a kommunizmus legnagyobb ikonja az országban.

Én C. Tóth Norbert kultuszt alapítanék! 🤘

Pedig jól látod! 31:00. Logikus gondolkodás történésznél ? Sok éven át sulykolták a hülyeséget, hogy ott tébláboltak a gótok a birodalom határán, de megtámadni nem merték. Aztán jöttek a hunok, akik megverték a gótokat, akiknek vert serege szétverte a birodalmat.

Szegény arabok, jól rábasztak.

Kivallo, profi munka

B. Szabó János azon véleménye nem tartható szerintem, hogy a török siker nem a technológiai előnynek köszönhető. Pont ellenkezőleg! A szultanátus saját hadügyi reformját akkor már 20 éve folytatta, s ennek egyik legjelentékenyebb eleme volt a tűzerő fejlesztése, ld. 400 ágyu. Míg a magyar oldalon tudható volt, hogy 1526 tavaszán egyetlen működőképes tábori ágyu sem volt Budán, de még ágyuöntő műhely sem. A másik, ezzel összefüggő török fejlesztés a rettegett janicsár sereg, akikből 4000 fő volt ott a mohácsi csatában, ez helyesen hangzott el. Nos, ők a legjobb és legújabb nyugati lőfegyverekkel voltak felszerelve, amik nagyon hatékonyan lyuggatták át a lovagok páncélzatát. A mohácsi csata azért is európai jelentőségű, mert itt volt az utolsó lovagi csata, azaz ahol nagy számú páncélos nehézlovast vetettek be. Utoljára, mert pont ez az ütközett bizonyította be, hogy a moder tüzfegyverek ellen a nehézlovas harcmodor, az egyéni virtus már elégtelennek bizonyult. Ui. a csata konkrét sorsa ott fordult meg, amikor a janicsár sereg szétlőtte a magyar nehézlovasság támadását. Bocsánat, hogy ezt ilyen konkrétan kimondtam, de azt gondolom, 500 év eltelte után nincsen már helye a maszatolásnak.

II. Lajos halálára igazi válasz, Cser Ferenc néhány szava: "Az Urak a népet tökéletesen hülyének nézik? Azt hiszik, hogy mást nem olvas el senki? Azt hiszik, hogy a történelem az egyedüli, őket illető monopólium? Azt hiszik, hogy az szolgálja a magyarok idenitástudatát?" Van egy esemény, melyről senki nem beszél! Hallgatnak! Elhallgatják! Ez pedig az 1896. évi mederkotrás a Csele-patak torkolatánál! 370 év multán a bécsi udvarnak van lehetősége a kotrógépek segítségével az elvarratlan szál kérdését megoldani, lezárni! A leletek bizonyítják, hogy a Csele-patak torkolatában kivégzések , mészárlás, öldöklés volt! Nemcsak a király, Trepka és Aczél, de sokkal több halott maradt a helyszínen! A törött fegyverek, a hasított koponya harcról tanúskodik! A leletekről, részletesen az Arcanum adatbázisban, az Archaeológiai Értesítő 1896. évi 5.sz. 430-431. oldalon olvashatunk! Továbbá utána kell olvasni Medveczky Zsigmond életútjának is Ő Mohács, majd Zombor folyamszabályozási mérnöke, aki a leleteket nem Mohácsra, hanem Zomborba vitte, eltüntette, majd még a környéket is elhagyva, előbb Komáromba, majd Aradra került! Ma, hiába próbálom ráirányítani a figyelmet a leletekre, senki nem válaszol, mert a királygyílkosság tényét igyekeznek titkolni a nyílvánosság elől!

Szerintem ez a videó bőséges információban, és szeretem hogy kérdéseket tesz fel a narrátor a nézőknek👍viszont azt az egy tényt nem szabad elkerülni hogy a magyaroknak szerencséjük volt azzal hogy egész európában az osztrák népnek volt a legroszabb tábornokai. De komolyan, nézik ahogy elúsznak a lehetőségek mert még járni sem mernek ha nincs rá írásos parancs! A trhetséges lengyel, cseh, szlovák, és román ezredesek kérelmeit egy manőverre elutasítja az agyonpúderezett arisztokrata tábornokok akik azt sem tudják hogy mit csinálnak, mert csak azért vannak ott, mert ők arisztokraták... 👏🤦‍♂️Hihhetetlenül szerencsések voltak a magyarok hogy nagyrészt osztrákokból állt a főparancsnokság, és nem mondjuk tehetséges stratégákból mint pl: Soult marshal bár ő ekkor már meghalt. Úgyhogy ja, de azért szépen kihúztuk a honfoglalás óta! (Félreértést elkerülve, nem az osztrák katonákat gyűlölöm, hanem a főparancsnokságot. Mert amilyen jól képzett harcedzett katonák voltak ott kiegészülve más nemzet embereivel, egy jó parancsnokság velük pár hónap alatt leverte volna a Forradalmat). Nagyon jó lett a videó, remélem lesz még ilyen, csata animációk madártávlatból.👍❤😄

Kun Béla ellenezte a tiszántúli támadást. Mindvégig. Azt a Julier erőltette.

Nem vagyok a harckocsik szerelmese, mégis többször végighallgattam az előadást (mint általában majdnem minden DL feltöltést a YT-on), mert szakmai szempontból szerintem nagyon tisztességes és szabatos volt. A DL messze a legjobb történelmi témákat boncolgató magyar YT-csatorna. Nem kívánom lamentációra fordítani ezt a kommentet, de arra számítottam, hogy a “Lovakon, nyergekben” kisfilm bemutatása után (eddig a honfoglalás kori hadművészet abszolút legkiválóbb, legátgondoltabb vizuális bemutatása) a feliratkozók száma minimum az 50K-t fogja megkörnyékezni. Vagy nyitott kapukat döngetek, és más platformokon sokkal több követővel rendelkezik a csatorna?

A történész hülyeségei-ről. Először is a történész az egy szakma. A szakma pedig tanulás. Tanulja azt amit más megélt vagy megél, de mindig a szakma akar helyette beszélni. Másodszor, a nép őrzi a múltat. Ha nincs a nép, ma nagyon keveset tudna a szakma. Mert az elit számára mondjuk a 19.századtól volt fontos a múlt. Nem Pest utcáin találta meg. Az a felfogás, hogy én mondhatom a jót, mert tanultam, tévút. Más meg is élte. Vagy közös a buli, vagy nincs értelme.

Azért át ne essünk a ló másik oldalára. Nem kell megcáfolni a hun vagy más eredetet, mert egyrészt valahogy mindenképp a részei a múltnak, ahogy a többi dolog is, csak lehet a kockák nincsenek helyesen összerakva. Az a görcsös kapaszkodás inkább arról szól, hogy van valami nagy és nehogy már valami kisebb legyen az igazi. Megnyugodhat minden magyar, a nyelv mélysége, a mesevilág és egyebek mind arra mutatnak, hogy valami nagyon régihez van közünk. Mindig lesznek olyanok akik butítani fognak, ha megélnek belőle.

Nagyon érdekes volt Köszönet érte

Vajon ezek a nemzetközi seregek milyen nyelven, nyelveken vezénylőtek? Volt egy latin tiszti zsargon?

Hálásan köszönöm! Ez volt talá a legnagyobb ívű, és az összefüggéseket láttató előadás amit a témában valaha hallottam. Mindezt jól tagoltan, kellemes hangszínel. Külön öröm, hogy minden kuruc/labanckodás nélkül került erre sor! Bravó!

Bravó és köszönet!

Kedves Soos Péter? 90 es években Pearl River NY ban a fegyverboltban kezembe adtak egy magyar gyártmányú puskát amit kibéreltem löni vele. Bolt action feltételezem Mauser tipusú zárral. Nehéz fegyver volt. Nagy caliber lövedék ment bele kizárólag egy homokkal töltött hordóra löhettem vele azt mondták átlövi a földalatti lötér beton falát. Hatalmasat rúgott. Iszonyú ereje volt tiz lövés után mondták hagyjam abba mert veszélyes még a hordoval is. A történetük szerint az eredete egy hadizsákmány ból származott. Horty Miklós testör százada volt felszerelve ezekkel a puskákkal ami miatta német alakulat nem merte vállalni a tüzharcot a testörséggel amikor a várat elfoglalták. Mindebböl mennyi ès mi lehet igaz? Eredetileg egy huszár kard is tartozott a puskához de az már nem volt meg. 1935 M tipusu páncéltörö puskára gyanakszom. Akkoriban nem volt fegyer engedélyem és semmit nem tudtam róluk. Mobil telefon sem volt hogy lefényképezzem. Nem állt akkoriban fegyvert tartanom. Mivel tudták Magyar vagyok azért kinálták fel szamomra megvételre. Azóta azt kutatom milyen fegyver lehetett és sajnálom hogy nem vettem meg. Tudne e erröl bármi infót adni kedves Péter? Élvezettel hallgatom a müsort. Köszönet

Csodálatos! Egy csomó elszegényedő, múltban élő, maskarába öltözött hátrafelé nyilazó jobbágy! Igyatok kumiszt, egyetek lószart is, előbb-utóbb csak az lesz amit ki tudtok fizetni a "nemzeti-kipcsak" isteneteknek köszönhetően....

Mint, ahogy most tavasszal harcképtelenné tettek egy T-14 Armatát egy Bradly gyalogsági harcjárművel. Volt egy pár páncéltörő lőszerük. Az kb. arra volt jó, hogy hatástalanítsa egy részen a reaktív lapokat. Aztán jobhíjján beleküldtek 3-5 rakasz repesz-rombolót. Végül a T-14 harcképtelenné válva, vakon, körhinta módjára forgó toronnyal elkullogott. Persze esélytelenek voltak arra, hogy kilőjjék, de mégis harcképtelen lett, ami nem kis mutatvány. Mondjuk "bátor" (botor) dolog volt szerintem, eleve felvenni vele a harcérintkezést...

Szuper sorozat volt! Ajánlom mindenkinek.

Mindig furcsának találtam a főként 17-18.században meggyökeresedett Bizánci birodalom elnevezést , hiszen a birodalom központját ugyanakkor nem Bizáncnak, hanem Konstantinápolynak nevezik.